Szegi története

Szegi ősrégi, nagy múltú település Zemplénben, Tokaj-hegyalján. Tokaj-hegyalja Magyarország észak-keleti részén fekszik, a legdélebbi nyúlványát képezi annak a vulkanikus hegyláncnak, amely a Kárpátoktól délre, Eperjesnél kezdődik és kissé elkanyarodva mintegy követve a Bodrog folyását, a látszatra különálló Tokaji-hegyig, az úgynevezett Nagykopaszig tart.

A zempléni hegysornak a tartozéka a Várhegy, a Cigány-hegy, a Poklos és a Dürgő, amely alatt Szegi elhelyezkedik, alatta a Bodrog folyóval. Valójában a korai évszázadokban, a napjainkban Bodrogkeresztúrhoz tartozó Kővágó hegytől Bodrogkisfaludon át (Messzelátó, Somos, Lapis) egészen Szegilongig terjedt.

A korabeli leírások Bodrogkeresztúrt, Bodrogkisfaludot és Szegilongot a Szegi-vár tartozékaként említik, ami azért nem meglepő, mert a hegyoldalakon lévő szőlőterületeket, erdőket a királyi-nagyúri birtokosok egyszerre birtokolták. Szegi, és a körülötte fekvő hegyek (Várhegy, Cigány, Poklos), és a település alatt folyó Bodrog, ősidők óta lakott terület.  

A korabeli krónikák szerint a Szegi elnevezés az ősi Zaag (kies vidék, tájék) szóból alakult ki, majd tovább formálódott: Zagy-Zugy-Zeghi-Szeghi-Szegi. Szeginek a történelem során fontos szerepe volt abban, hogy ezen a területen keresztül bonyolódott le minden olyan külpolitikai esemény, amely Magyarországot évszázadokon át összekötötte az orosz és lengyel fejedelemséggel. Fontos szerepe volt az úgynevezett borútnak, amely itt haladt Kassán át Lengyelország felé. Gazdasági és politikai fontossága révén mindig ki volt téve a harcoknak, pusztításoknak, amit maga a történelem igazol. Az 1241-42-es tatárjárás, ahogy az ország más pontjain, így Szegit sem kímélve nagy pusztítást okozott. A tatárjárás után Szeginek újra megnő a jelentősége, királyi szőlőinek, erdőségeinek, vadászterületeinek fontossága. Ebben az időben az Árpád-házi Csák Máté birtokában volt Zemplén is, mint királyi vármegye. A királyok folyamatos változása miatt Szegi vára is mindig más uralkodó birtokában volt. III. András halála után kihalt az Árpád-ház, melynek következtében kíméletlen harc kezdődött a magyar trónért.
A legnagyobb esélye Károly Róbertnek volt, aki a nápolyi Anjou-dinasztiából származott. Károly Róbert csak támogatóival együtt tudta legyőzni legnagyobb ellenfelét, Csák Mátét, 1312-ben, a Rozgonyi-csatában. Ezt követően foglalta vissza Szegi várát és tartozékait, melyet a segítségért cserébe a Micsk családnak ajándékozott. 1469-ben Hunyadi Mátyás Szapolyai Imrének adományozza, majd 1510-ben már Szapolyai János birtokolja. János Zsigmond után 1608-ban Bocskai István foglalta el. Később Rákóczi Zsigmonddé lesz, majd Bethlen Gábor tulajdonába kerül. Idő közben birtokolja I. Rákóczi György, Rákóczi Gábor, Kapy Miklós, Czobor Mihály. 1647-ben III. Ferdinánd a szatmári jezsuitáknak ajándékozza. Ebben az évben a törökök portyáznak itt, mindent kirabolnak, felégetnek. Valószínűleg ekkor rombolják a földig Szegi ősi kör alakú templomát is, amit 1994-ben 350 év múltán újraépítettek. Ettől az időtől csak Szegipuszta néven emlegetik. A lakosok még időben a hegyekbe menekültek, hogy a pusztítás után újra kezdjék az életet, az építkezést, a szőlőtelepítést. A XVII. század végén újra a Rákócziak birtokába kerül, de a Rákóczi-szabadságharc bukása után elkobozzák. Valószínűleg visszakerült a szatmári jezsuitákhoz, mert az 1770-es években keletkezett Hegyaljai verses útleírás még a jezsuitáknál tudja.

Az 1848-49-es szabadságharc idején Szegi és Bodrogkisfalud határában zajlott le az az ütközet, amit a történelem Bodrogkeresztúri-csata néven említ. Ennek emlékét őrzi az 1848-as obeliszk emlékmű Bodrogkisfalud határában. Szegi történetét látva észrevehető, hogy többször is halálra ítéltetett, de feltámadt, mert élni akart. Ezt bizonyítja az is, hogy városi rangra emelkedett. Ezt dokumentálja a sátoraljaújhelyi Zemplén Levéltárban őrzött 1606-ból való pecsétnyomója, melynek felirata: Szegi város bíráinak pecsétje, középen Szegi régi címerével. A jelenleg használt címer nem Szegi címere, hanem Micskekből lett Szeghy-család címere. 1860-tól, az első vasúti sínek lerakásától van Szeginek állomása és postája. Ez utóbbit sajnos 2004-ben megszűntették, helyette mobil-posta működik. Azt, hogy az elsők között volt vasútállomása és postája, valószínűleg világhírű malmának köszönhette. A malom 1913-ban leégett. Helyén nem sok idő múlva kaolin gyár kezdett működni, ami sok embernek biztosított munkát Sárospataktól Tokajig. A porcelánhoz, a papírhoz és a festékgyártáshoz szükséges kaolin a Szegi környéki hegyek ajándéka. A gyár ma már nem működik. A falunak téglagyára is volt, ahol a jó minőségű téglákon kívül cseréppipákat is gyártottak. A boron kívül fakereskedelmet is folytattak, melyet a Bodrogon hajóval szállítottak el. A falu lakói a bortermelésen kívül állattenyésztéssel is foglalkoztak, hiszen a Bodrognak köszönhetően dús legelőkön legelhettek a falu hatalmas csordái. A XVI. század második felétől csak öröklés útján lehetett szőlőterülethez jutni. A hegyoldali teraszok létesítésével kiváló szőlőfajtákat telepítettek. A szőlők fekvése valamennyi dél-keletre nyitott, tehát jól és hosszan hasznosítja a napfényt. A légáramlás, a levegő páratartalma a legtökéletesebb a szőlőtermeléshez, ezért időnként kiváló minőségű és évjáratú borokat érleltek. Egyedülálló vulkanikus eredetű talaja a minőségi bortermeléshez nagymértékben hozzájárul. A XIX. század második felében törvénybe iktatták, hogy Tokaj-hegyalja zárt terület, ahová nem szabad máshová sem bort, sem szőlőt bevinni. Az ősi szőlőfajták a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály.

A település különlegessége a Szegi határában lévő Várhegy, illetve a tetején állott ősi vár elsüllyedése. Várhegy váráról több mese és monda is született. Voltak, akik úgy vélték, hogy az 1598-as, vagy az 1647-es török pusztítás áldozata lett, de valószínűbbnek tűnik azonban, hogy az 1500-as évek legelején egy földrengés következtében elsüllyedt. Talán erre utal az a rögzített tény, amikor 1515-ben Szeghy várát Szapolyai János egy különös csuda által indíttatva a Szepesi-kápolnának ajándékozza. Az egyik szép monda szerint, amelyet Tompa Mihály is megörökített Várhegy című versében, a Várkastély kincsekkel megrakodva süllyedt el. Az elsüllyedt kincs hosszú-hosszú évekig foglalkoztatta az itt élő nép képzeletét. A Várhegy oldalában, sötét éjszakákon gyakran láttak fellobbanni tüzeket. Azt mesélték a régi öregek, hogy egyszer régen a falu lakói felkerekedtek és csákánnyal, ásóval felszerelve ásni kezdtek a hegy oldalán. Találtak is egy üreget, abban egy üvegpalackot, melyben pergamenre írott levél volt, különös rovással, amit már nem tudtak elolvasni. Elvitték egy tudó emberhez, aki megfejtette a rovást és figyelmeztetett, hogy az elsüllyedt vár kincset rejt magában, de ne próbálják megközelíteni, mert a hegy belseje tengerszemet rejt, és ha megnyitják, az egész vidéket elönti a víz. A kiásott üreg nyomai ma is láthatók, sőt a régi öregek állítják, hogy ott egy vasajtó is volt.

Szegi földrajzi adottságai

Szegi Tokaj-Hegyalja kis ékszerdoboza, a Zemplén hegyek lába és a Bodrog folyó között. A Bodrog folyó és a 37. sz. főközlekedési út által közrezárt összefüggő települések (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud) legészakibb tagja. A Zempléni-hegység DK-i peremén húzódó falu a hegyaljai borvidék községe, jelentős szőlőterülettel.

A Sátoraljaújhely felé vezető 37-es számú főút és a Bodrog folyó fogja közre. A szőlőtermelés jelenti a fő megélhetési forrást. Sajátosan megkapó falukép fogadja az ide látogatókat, hiszen jól megfér egymás mellett a múlt és a jövő. Szegi kitűnő idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik. A Bodrog folyó a vízi sportok kedvelőit, a horgászokat vonzza. A Bodrog-part ligetes, árnyas fái amelyen mókusok ugrándoznak, kellemes, nyugodt pihenést biztosítanak látogatóinknak. A parton megépítésre került a Víziturisztikai bázis, ami minden igényt kielégít a vízen érkező és pihenni vágyó turisták részére. A Világörökség részét képező kis településen több borászat is található, köztük a leghíresebb a Tokaji Kereskedőház Zrt., amely borkóstolással egybekötött pincelátogatással várja az érdeklődőket. A Soltész Pincészet, a Babits Pincészet családias jellegű borkóstolással várja a "Tokajira" vágyókat.